3. Fejezet

Kisebb hajcihő

Nem sokkal később.
- Botan! - mondta kissé idegesen Koenma majd Botan belépett az irodájába
- Mi a baj Koenma-san? - kérdezte botan kissé meglepetten
- Nem tudod véletlenül merre vannak Yusukéék? Sehol se találtam őket - panaszkodott Koenma
- Éppenséggel tudom, de nem fogsz örülni neki - mondta botan bizonytalnul
- Ne kímélj - sopánkodott Koenma
- Tudod Koenma-san az a helyzet - kezdte Botan és nagy levegőt vett - a knyhában vannak és éppen az új hűtőd tartalmát fosztogatják - fejezte be a lány
- AZ ÚJ HŰTŐMET?! - ordította Koenma
- Nyugodj meg kérlek szépen - próbálta nyugtatni Botan
- Nem tudok megnyugodni, mert ha ez apám fpléb jut akkor minimum 100 popsira ferést kapok. Jaj, szegény kisci fejemnek. Mi lesz most velem? - kesergett Koenma
- Gőzöm sincs, de ez a süti nagyon finom - mondta Botan
- BOTAN! - üvöltötte le Koenma
- Jól van na csak vicceltem - mondta Botan macska képében

Közben a konyhában:
- Nem ér azt én akartam megenni - hőbörgtt Kuwabara
- CSak szeretted volna - mondta Yusuke miközben ismét elhappolt valami kaját Kuwabara elöl
- Wáá, te idegesítő kertitörpe! Mosz meg te veszed el tőlem - háborgott rendíthetelenül Kuwabara
- Nem volt túl nehéz....ugyanis nagyon lassú vagy - vágott vissza Hiei
- Van benne valami - csatlakozott Kurama
- Téged meg ki kérdezett? - idegeskedett Kuwabara
- Na mi van fáj az igazság Kuwabara? - tette hozzá Riku
- Ez szép volt - dícsérte meg Yusuke
- És nagyon is igaz - fejtegette tovább Hiei
- Mostmár aztán elég legyen különben nem állok jót magamért - fenyegetőzött Kuwabara
- Miért mit fogsz csinálni? Talán megversz? - kérdezte közönyösen Hiei
- Még egy ilyen megjegyzés és úgy a földbe verlek, hogy még ennyire sem fogsz látszani - morogta Kuwabara
- Próbáld csak meg te idióta - sziszegte Hiei
- Akkor ezt védd ki ha tudod - és Kuwabara éppen leütni készült Hieit, de a fiú csak simán oldalra lépett, de ez elég volt ahhoz, hogy Kuwabara célt tévesszen és a földön kössön ki. Persze ezen mindenki jót nevetett leszámítba Kuwabarát aki csak mérgelődött. Majd támadt egy ötlete, felkelt és megragadta a hűtőt majd elkezdett vele az ajtó felé sétálni.
- Kuwabara az nem túl jó ötlet - figyelmeztette Kurama
- Igaza van, hotd vissza te idióta - folytatta Hiei
- CSak nem azt képzeled, hogy pont rád fogok hallgatni? - mondta kuwabara miközben tovább sétált az ajtó felé
- Addig rakd le még baj nem lesz belőle - mondta Riku
- Hadjatok békén - mondta Kuwabara miközben megállt hátra tekintett a többiekre és ennél fogva nem vette észre Koenmát aki idő közben megérkezett és Kuwabra mellett állt meg. Feje vörös volt és szeméből csak úgy sugárzott a düh.
- AZONNAL TEDD LE A HŰTŐMET!!! - ordította le Kuwabarát akit ez annyira meglepett, hogy ilyedtében lejtette a hűtőt ami a tartalmaával együtt már csak a múlté.
- Barom - jegyezte meg Yusuke
- TE IDIÓTA!!! TÖNKRE TETTED A HŰTŐMET!!! - mondta dühöngve Koenma
- Kit érdekel a hűtőd én csak a benn levő kaját sajnálom, mert így éhesek mardunk. És különben is ha nem ilyesztessz meg nem ejtettem volna el - mondta Kuwabara üres hasát fogva. A többiekbőé pedig kitört a nevetés
- Most ezen mi olyan vicces? Ti is éhen maradtok - lökte oda Kuwabara
- Beszélj csak a magad nevében - mondta Riku
- Mi van? - értetlenkedett Kuwabara
- szerinted ha éhesek lennénk szó nélkül hagytuk volna, hgy elvidd a hűtőt? - kérdezte Yusuke
- Ezzel meg mire célzol? - gondolkodott Kuwabara
- Te barom! Ha nem tűnt volna fel csak te nem ettél semmit, mert lassú vagy - mondta Hiei majd Kuwabara bamba ábrázatát látva mindenki dőlt a nevetéstől
- Már megint átvertetek - mérgelődött Kuwabara - de ezt még egyszer visszakapjátok - fenyegetőzözött
- Úgy, mint eddig? - tette hozzá Koenma aki már teljesen lehiggadt
- Elegem van belőletek - morgott Kuwabara majd sarkon fordult és  kiment az ajtón